A Gulág helyi áldozataira emlékeztek Gödön

A Gulág helyi áldozataira emlékeztek Gödön

Mi magyarok abból merítünk erőt, hogy túléltük történelmünk vészterhes időszakait és ma is itt vagyunk – mondta Tuzson Bence, a Pest megyei ötös számú választókerület országgyűlési képviselője a Gulág és a kommunizmus gödi áldozatainak emléknapján, 2017. február 23-án.

Ha belelapozunk a gödi almanach erre az alkalomra készült kiadványába, megállapíthatjuk, hogy nehéz sorsú nép a magyar – jelentette ki a képviselő. – Mindez nem csak a XX. századi történelmünkre igaz, hiszen mindannyian tudjuk, hogy az 1848-as forradalom után is megtorlás következett. Komoly következménye volt az I. világháborúnak is, melyet követően az ország elvesztette lakosságának és területének jelentős részét. De ugyanígy a II. világháború borzalmai is tragikusan érintették nemzetünket.

Tuzson Bence hozzátette: amikor ezekre a szomorú eseményekre tekintünk, megállapíthatjuk, hogy bár kemény dolgokon kellett átmennie a magyar népnek, de mégis mindent túléltünk. Túléltük az 1848 utáni megtorlást, túléltük az I. világháborút követő trianoni nemzetcsonkítást, a II. világháború borzalmait, a Gulágot, és a kommunizmus lélekromboló négy évtizedét is.

Amikor diktatúrákról és népirtásokról beszélünk, nem tehetünk közöttük különbséget aszerint, hogy egyik vagy másik milyen típusú volt. Mindegyikben emberek haltak meg, tehát ugyanúgy el kell ítélni a kommunizmust és a nácizmust is – fejtette ki az országgyűlési képviselő. Beszédét az egy hónapja, 101 évesen elhunyt Placid atya 2001-ben elhíresült mondásával zárta, aki szintén megjárta a Gulágot, és 1955-ben lélekben megerősödve tért haza onnan: „A jó Istennek van humora. A Szovjetunió mindent meg akart tenni azért, hogy tönkre tegyen. Aztán én itt vagyok 85 évesen, de hol van a Szovjetunió?” Ez az optimista életfilozófia adjon nekünk erőt a jövőben is” – hangsúlyozta Tuzson Bence.

Galéria

 

Markó József, a település polgármestere elmondta: a gödi almanach A Gulág gödi rabjai címmel megjelent 18. kötete azt hivatott bemutatni, hová aljasulhat az ember a diktatúrákban. A málenkij robotra elhurcolt egykori gödiek közül 48 személy nevét ismerjük. Közülük 22-en a hosszú út során, vagy a kényszermunkatáborokban hunytak el. A hazatértek közül sokan egész további életükben küszködtek az ottani embertelen körülmények alatt szerzett betegségeikkel.

Kun Miklós, Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár előadásában kifejtette: az Orbán-kormányoknak nagy érdemük van abban, hogy a ma élő emberek többet tudhatnak a Gulágról. A nemzet kollektív memóriája ugyanis gyorsan törlődik, ezért gyermekeinknek és unokáinknak beszélnünk kell a szovjet munkatáborok embertelenségéről.

Pár nap múlva, február 27-én véget ér ugyan a Gulág-emlékév, de a történészek továbbra is folytatják kutatásaikat. Félő, hogy ha a szovjet munkatáborokat túlélő nemzedék kihal, a fiatalok számára mindez csak messzi múlt lesz. Kívánom, hogy ne így legyen – hangsúlyozta Kun Miklós.

A gödi József Attila Művelődési Ház színháztermének falain 18 nagyméretű tabló korabeli fotók és dokumentumok segítségével mutatja be az elhurcoltakat, illetve a település történetének e sötét napjait. A megemlékezés keretében a Gödi Polgármesteri Hivatal falán Gulág-emléktáblát helyeztek el.

2017. február 23.