A pálinka nemzeti kultúránk szerves része

A pálinka nemzeti kultúránk szerves része

A pálinka magyarságunktól elválaszthatatlan. Nemzeti értéktárunk fontos elemeként szimbolizálja a magyar nemzet szellemi és kulturális gazdagságát – jelentette ki Tuzson Bence, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, a Quintessence elnevezésű VIII. Pálinka- és Párlatverseny megnyitóján január 20-án, Lillafüreden.

Az Ongai Kulturális Egyesület által szervezett versenyre 1.318 mintával neveztek, amely rekordnak tekinthető a hasonló magyarországi seregszemlék viszonylatában.

Tuzson Bence kiemelte: nekünk magyaroknak a pálinka legalább annyira az identitásunk része, mint például a magyar nyelv. Ha az ember azt hallja, hogy gönci, kecskeméti barack, békési szilva, szabolcsi alma, egyből tudja, hogy a magyarok nemzeti italáról, a pálinkáról van szó.

Az utóbbi 10-15 évben a pálinka szó jelentése nagymértékben, és előnyére változott. Korábban a kommersz, talán gyümölcsöt sosem látott, pancsolt italokat is pálinkának nevezték, mára viszont kultúrája van ennek az italnak, a készítését és fogyasztását tekintve egyaránt – emlékeztetett az államtitkár.

Galéria

 

Az impozáns mintaszám mellett rekordnak minősül hazánkban a 433 nevezett kereskedelmi tétel, illetve az 552 bérfőzők által és 333 magánfőzők által előállított pálinka és párlat. De nemcsak hazánkból érkezett versenyminta, hanem Romániából, Ukrajnából, Szlovákiából, Németországból, Lengyelországból, Törökországból és Kínából is. A seregszemlén résztvevő pálinkák és párlatok 264 nevezőtől, 151 településről származnak.

A pálinkákat és párlatokat egy 28 fős nemzetközi bíráló csapat értékelte január 12-13-án, Ongán. A versenyminták mindegyikét minimum 6 szakember értékelte. A zsűri által nagyaranyéremmel, és champion titulussal kitüntetett pálinkák közül a társadalmi zsűri tagjai január 20-án 18 órától, a lillafüredi Palotaszállóban választották ki a közönségdíjas pálinkát.

2017. január 20.