Állami ünnepünkön felavatták az Országépítő szobrát Dunakeszi főterén

Állami ünnepünkön felavatták az Országépítő szobrát Dunakeszi főterén

DUNAKESZI A nemzetet egységbe fogó Államalapításunk ünnepét városunkban is az emelkedett, méltóság teli megemlékezés, ugyanakkor a mostantól IV. Béla téren tartalmas, magas színvonalú esti műsor tette maradandóvá.

A városi rendezvénysorozat augusztus 19-én kezdődött a Dunakeszi Művészek XIX. Nyári tárlatának megnyitásával. Állami ünnepünk reggelén a Dunakeszi Gyártelepi Jézus Szíve templomban ünnepi szentmise keretében került sor az Új kenyér megáldására, melyen jelen volt Dióssi Csaba polgármester, Erdész Zoltán alpolgármester, az Önkormányzati testület és városunk közéletének több tagja.

Estére az ünneplő dunakesziek ezrei jöttek el a köznyelvben Főtérre, hogy megtekintsék az „Ez itt az én hazám!”címmel meghirdetett Ünnepi Gálaestet. Előbb térzene keretében klasszikus fúvószenekari művek és indulók csendültek fel a Dunakeszi Koncertfúvósok nagyszerű előadásában Tóth Ferenc karnagy vezetésével.

Nyolc órakor kigyúltak a színpadi reflektorok és a Váci Szimfonikus Zenekar Farkas Pál dirigálásával és az Egyesített Férfikar (karigazgató Gyombolai Bálint) megszólaltatta a Himnuszt, melyet az egybegyűlt közönséggel együtt énekelt Tuzson Bence, a térség országgyűlési képviselője, Dióssi Csaba polgármester, Erdész Zoltán alpolgármester és a városi önkormányzat több képviselője.

– Államiságunk több mint ezeregyszáz éves fennállását ünnepeljük, azt a létező keretet, amelyben ma is élünk, ami ma is képes számunkra otthont és biztonságot teremteni – kezdte ünnepi beszédét Tuzson Bence. A folytatásban felidézte államalapító nagy királyunkat, Szent Istvánt, aki számára ez az élő keret csupán eszköz volt, nagy művének, államiságunknak a létrehozásához.

– Kultúrák és civilizációk akkor is léteztek Európában és Európán kívül is – folytatta a gondolatmenetet. – Ezek a civilizációk államokba szerveződtek és mind a külső ellenséggel, mind a belső ellenfelekkel szemben képesek voltak évszázadokra fenntartani a nemzetet, az államot. Ez az, ami meghatározta nagyjaink tevékenységét is. Könyves Kálmán például, szem előtt tartva a magyarság megmaradását, lefektette a törvényi alapokat. Vagy gondoljunk IV. Bélára – aki Dunakeszi számára különösen fontos – ő újra alkotta a magyar állam kereteit… Ez az, amely képes fenntartani egy nemzetet, egy országot, akkor is, amikor civilizációk jönnek, mennek. A kultúrák együttélése fontos számunkra azért is, hogy tiszteletben tartsunk más civilizációkat, más kultúrákat.

– De az államnak van egy belső szervező ereje is. A legfontosabb, hogy átgondoljuk, hogy mi az, ami biztosítja a nemzet megmaradását és mi az, ami biztosítja a nemzet gyarapodását. Ez Szent István igazi üzenete.

A továbbiakban azt fejtegette, hogy a XXI. század elején nagy kihívások előtt állunk. Van külső, nagyon nehéz kihívás és nagyon nehéz feladat mind a magyarság, a magyar nemzet, de Európa számára is. Minden nemzet akkor tud erős maradni, ha a belső civilizációja, a belső kultúrája erős marad. Ám ha a különböző civilizációk összekeverednek, akkor ez nem erősíteni, hanem gyengíteni fogja a nemzetet, az országot. Ezzel a kihívással áll szemben most Európa és ezzel áll szemben Magyarország is. Nekünk, magyaroknak ebben az iránytű Szent István.

Beszéde befejező részében aggodalmasan mondta el, hogy 1980 óta több mint nyolcszázezer fővel csökkent a magyar lakosság száma.

Kijelentette: – Ahhoz, hogy ezt a folyamatot megfordítsuk, hogy Magyarország, a magyar nemzet száz-kétszáz év múlva is magyar lehessen, a külső és belső kihívásokkal szemben is fel kell venni a harcot, hogy harminc év múlva elmondhassuk, ismét nyolcszázezerrel vagyunk többen.

Galéria

 

A műsor közben került sor a városunk alapítójának tekintett IV. Béla király szobrának avatására. Az uralkodó ugyanis egy 1255-ös adománylevélben említi Kezew települést. Nyíri Márton történelemtanár avató beszédében felidézte a második honalapító király történelmi szerepét. „Az uralkodó a tatárdúlás után „végignézett” a felégetett, elpusztított és elnéptelenedett országon s elhatározta, nem hagyja elveszni az Árpádok örökségét, valamennyiünk Magyarországát… Országépítő, országmegtartó munkája eredményeként kővárak emelkedtek, fejlődtek a városok, erősödött a gazdaság, gyarapodott az ország.” Az „Országépítő” nevet kapott nagyszerű műalkotást – Erős Apolka Munkácsy- és Nívó-díjas és Baráz Tamás szobrászművészek alkotását – Dióssi Csaba és Tuzson Bence leplezte le. A szobor megvalósításában részt vett Meszlényi Molnár János bronzöntő és Gere László cizellőr.

S ezután a közönség a Szent Mihály templom felé fordult, hogy megcsodálja a hagyományos, színpompás tűzijátékot, mellyel méltó véget ért Államalapításunk ünnepe.

2016. augusztus 21.
Forrás: Katona M. István (Dunakeszi Polgár)