Az alaptörvény átértelmezi a magyar állam fogalmát

Az alaptörvény átértelmezi a magyar állam fogalmát

SZÉKESFEHÉRVÁR Az új alaptörvény átértelmezi a magyar állam fogalmát: a magyarságot nem határok által körbezárt területként, hanem egy közösségként értelmezi, vagyis az állam minden, az országhoz kötődő emberért felelősséggel tartozik – hangoztatta a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára pénteken, Székesfehérváron.

Az alaptörvény elfogadásának ötödik évfordulója alkalmából megtartott, az Igazságszolgáltatás az Alaptörvény tükrében című konferencián Tuzson Bence elmondta: az Országgyűlés ma már nemcsak a határon belül élőktől nyert mandátumot, hanem a határon túliaktól is, ezért mind a 15 millió magyar felé kötelezettségei vannak. Az állam ma már a magyar emberek közössége, tehát Torontótól Kézdivásárhelyig egységes közösségként kell kezelnie a magyar embereket – tette hozzá.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke szerint az alaptörvény jelentősége abból adódik, hogy – a múltat nem feledve – a bírói hatalom számára is jövőt mutat. Az alkotmány rögzíti, hogy a bírói hatalom független és egyszerre korlátok közé szorított az Alkotmánybíróság révén – tette hozzá.

Tuzson Bence kiemelte: történelmi kötelezettségünk, hogy megvédjük keresztény hagyományainkat, a magyar kultúrát és a nemzet egységét. Ezért arra kérek minden magyar embert, az Alaptörvény értelmében – határainkon innen, és határainkon túl -, hogy egységesen utasítsuk el szuverenitásunk korlátozását. Mondjunk nemet a kényszerbetelepítésre.

„Olyan ügyben kell döntenünk, amely évszázadokra meghatározhatja, netán meg is pecsételheti nemzetünk sorsát. A kormány minden igyekezete kevés, ha a nemzet tagjai nem vállalnak felelősséget hazájuk védelmében. A migráció korunk egyik legnagyobb kihívása, ami alkotmányos kérdéseket is felvet. A mi céljaink világosak: szeretnénk, ha Magyarország megmaradna magyarnak, és jövőnk sarokköveit továbbra is a keresztény kultúra értékrendszere jelölné ki” – fogalmazott az államtitkár.

Hozzátette: fontos, hogy védjük alapértékeinket, ahogy tettük-tesszük évszázadok óta, a török, majd a szovjet hódítások idején egyaránt. Most is mi, magyarok szólaltunk fel először: elveszhet az az Európa, amely közös hazánk és közös kincsünk. Megvédenünk kötelességünk akkor is, ha sokan támadnak ezért bennünket. Magyarország szuverenitása attól függ, hogy megerősíthető-e az alaptörvény által adott válaszok mögött felsorakozó felelős és cselekvőképes magyar demokratikus többség.

Tuzson Bence elmondta: ha eleget akarunk tenni annak az alkotmányos kötelezettségünknek, hogy megvédhessük a magyar állampolgárokat, akkor tudnunk kell, hogy kik akarnak hozzánk jönni és miért.

Az államtitkár idézte Nemzeti Hitvallásunkat, miszerint: „vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk.”

A magyar kormánynak nem áll módjában olyan népmozgalmakat támogatni, amelyek az idézett passzussal ellentétes eredményre vezetnek. Ilyen politikát sem a törvényhozás, sem a kormány alkotmányosan nem gyakorolhat. Ez azt is jelenti, hogy Magyarország döntési lehetőségei levezethetők az Alaptörvényből.

 

„Székesfehérvár és II. Endre magyar király tiszteletet érdemel, mert 1222-ben az Aranybulla – első alkotmányunk – kiadásával olyat tett a magyar alkotmányosságért, aminek eredményeként ma Magyarország történelméről másképpen beszélhetnénk. Az új alaptörvény öt éves, ami alkalmat kínál a korábbi és a mostani közötti összehasonlítására.

A rendszerváltozás közjogi értelemben az 1949. évi sztálinista alkotmány gyökeres módosításaival ment végbe. Ez az alkotmány önmeghatározása szerint is átmeneti volt. Rögzítette ugyan az új, demokratikus és jogállami status quo-t, nem volt azonban sem múlt-, sem jövőképe, ezekről ugyanis nem alakult ki közmegegyezés. Ezért értéksemleges alkotmány jött létre a rendszerváltáskor.
Mostani alaptörvényünk ugyanakkor elmozdult az értéksemlegesség állapotából és nem félt kimondani, hogy vannak olyan közös értékeink, amelyeket fel kell vállalnunk, amelyeket meg kell vallanunk.
Ilyen érték és egyben feladat a család védelme. Ennek az alkotmányos tételnek az alacsonyabb szintű jogszabályokba átültetését szolgálja többek között a családi otthonteremtési kedvezményekről szóló kormányrendeletek elfogadása. Mert a gazdaságpolitika elválaszthatatlan a családpolitikától.

Az alaptörvény a gazdasággal kapcsolatban sem értéksemleges. A vállalkozás szabad, de hangsúlyt kapnak az értékteremtő és a tisztességes jelzők. Az alaptörvény e rendelkezéseinek érvényesülését szolgálják például a devizahitelesek megmentéséről vagy a fair bankokról szóló törvények” – mutatott rá Tuzson Bence.

Az államtitkár kiemelte: Magyarország alaptörvénye olyan élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk. Az alaptörvény tudatosan és vállaltan épít nemzeti identitásunk közös értékeire.

A nemzet határokon átívelő újraegyesítésének lehetőségét – ami nemzetünk életét hosszútávon meghatározza – a könnyített honosítási eljárással teremtettük meg. Eddig már több mint 830 ezer magyar honfitársunk tette le újra állampolgársági esküjét, megvallva magyarságát, kifejezve összetartozásunkat.

2016.06.10., Forrás: MTI/tuzsonbence.hu