Emléktáblát avattak idősebb és ifjabb Tuzson János tiszteletére

Emléktáblát avattak idősebb és ifjabb Tuzson János tiszteletére

“E ház, amelyben gyerekkorom majd’ három évét töltöttem, méltán hirdeti azt, hogy azoknak, akik Hatvan és Magyarország felvirágoztatásáért sokat tettek, emléke nem veszhet el” – jelentette ki Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár dédnagyapja, Tuzson János erdész-botanikus és nagyapja, ifj. Tuzson János mezőgazdász emléktáblájának felavató ünnepségén, Hatvanban, 2017. május 4-én.

Az államtitkár ünnepi beszédében megjegyezte: jelképes jelentőségű, hogy az akkori házak közül ez az egyetlen, ami még mindig áll. Dédnagyapám, Tuzson János (1870-1943) botanikus élete elválaszthatatlan e várostól. Bár székelyföldön, Felső-Háromszéken született, de gyermekéveit édesanyja tragikus halála miatt Budapesten töltötte, majd tanulmányait többek között a selmeci Akadémián és Kolozsváron végezte. Gyakorlati tevékenysége mellett folyamatosan képezte magát élete során, tanulmányutakon járt Münchenben, Berlinben, Amszterdamban és Koppenhágában. Majd már ismert botanikusként az 1920-as években telepedett le itt Hatvanban.

Trianon után, a megcsonkított Magyarország erdőinek jelentős részét is elveszítette. Ezért az akkori agrártárcától azt a feladatot kapta, hogy dolgozzon ki hazánkban egy erdősítési programot. Megtakarított pénzén a közeli Tariban és Hatvanban földet vásárolt, amelyen növénykísérleti állomást létesített. Ez volt az alapja a következő évtizedek magyarországi fásítási programjának. Id. Tuzson János legnagyobb sikere a Bátorliget határában felfedezett mintegy százholdnyi ősláp, benne olyan állat- és növényvilággal, mely párját ritkítja Európában. Szakmájában megnyilvánuló szellemi igényessége, szorgalma és cselekvőereje a magyar botanika nagyjai közé emelte, nem véletlen, hogy nevét botanikus kert őrzi Nyíregyházán.

 

Amikor ma Tuzson János tiszteletére állítunk emléktáblát, akkor abban óhatatlanul benne van a kiváló tudós munkájának elismerése mellett annak a Magyarországnak a dicsérete is, amely képes volt hozzá hasonló nagyszerű embereket kinevelni – fejtette ki Tuzson Bence.

Mivel dédnagyapám egyetemi professzor volt és a gazdasági ügyekhez nem értett, így a fa tangazdaság irányítását az 1930-as években, nagyapám, ifjú Tuzson János (1903-1944) mezőgazdász vette át. 1937-ben a városban telepedett le és ő építette ezt a maradandó, erős házat is. Áldásos tevékenysége folytán fellendítette a tangazdaságot és a térség mezőgazdaságát is. Sőt, aktívan részt vett a település társadalmi életében. Így a mezőgazdászok forráshiányának enyhítésére megalapította a Hatvani Hitelszövetkezetet, a termények piacra jutását segítő Gazdakört, valamint a helyi szőlő- és borkultúra felvirágoztatását célzó Hatvani Hegyközséget is, amelyeknek elnöke is volt hosszú ideig. Sajnos mindössze 40 évet élt.

A család nevében is köszönöm a város vezetőinek, hogy emléktáblát helyeztek el e házon, idősebb és ifjabb Tuzson János emlékére – mondta a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár.

Horváth Richárd polgármester elmondta: „Hatvan városa minden évben igyekszik méltó emléket állítani olyan személyeknek, akik a település életét munkásságukkal megalapozták, fellendítették. Ilyen volt a szép emlékezetű idősebb és ifjabb Tuzson János is.”

Laczik Csaba szobrászművész bronzból készült domborművét Tuzson Bence és Horváth Richárd leplezték le, majd a Tuzson család jelenlévő tagjaival – Tuzson Balázs és Judit, ifj. Tuzson János gyermekei – koszorúkat helyeztek el az emléktáblánál.

Ezt követően az ünneplők megtekintették a közeli Grassalkovich Művelődési Házban a Tuzson-család életét bemutató fotókiállítást. Ugyanitt bemutatták a Tuzson János az 1848/49-es honvéd őrnagy élete és tevékenysége című kötetet a szerző, Tuzson Balázs – Tuzson Bence államtitkár édesapja –, és a könyv kiadásában segítő Bacsa Tibor műszaki vezető részvételével.