Évente 1000-1200 autóbuszra lenne szüksége a magyar személyszállítási ágazatnak

Évente 1000-1200 autóbuszra lenne szüksége a magyar személyszállítási ágazatnak

MOSONMAGYARÓVÁR Évente 1000-1200 autóbuszra lenne szüksége a magyar személyszállítási ágazatnak; ezt az igényt leginkább magyar gyártású járművekkel lenne jó kielégíteni – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára az MTI-nek.

Tuzson Bence, a Kühne-Kravtex cégcsoport mosonmagyaróvári telephelyén, a Kühne Mezőgazdasági Gépgyár Zrt.-nél tett látogatása után arról beszélt, hogy a kormány a magyar ipar hét ágazatát, köztük a járműgyártást tekinti húzó ágazatnak. A járműgyártáson belül a személygépkocsi-gyártás, a kötöttpályás járműgyártás és az autóbuszgyártás kiemelten fontos. Az autóbuszgyártás fellendítésére buszgyártási stratégiát fogadott el a kormány.

„Minden itt gyártott autóbusz – a beszállítókat is ideszámítva – 10 embernek ad munkát. A cégcsoportnál jelenleg a buszgyártással 221 fő foglalkozik, ami a terv szerint 2020-ra 544 új munkahellyel bővül, így ha az éves gyártási kapacitás eléri az 500-at, akkor 765 fő foglalkozna buszgyártással. Megemlítette, hogy a volumen növekedésének jelenleg a legfőbb korlátja a megfelelő szakképzett munkaerő hiánya, ezért a technológiai, munkaszervezési fejlesztések miatt a betanított munkások aránya növekedne.

A magyar kormány fontosnak tartja, hogy magyar buszgyártók elégítsék ki a hazai szükségletet, amelyet elsősorban a Volán társaságok és a BKV testesít meg, megrendeléseivel.

A közösségi közlekedésben használt mintegy 8.000 busz átlagéletkora hazánkban jelenleg 14 év, de több mint 10 százaléka 20 évnél többet futott jármű. Ahhoz, hogy 2020-ra ez 10 év alá csökkenjen, évente 1.000-1.200 új busz beszerzésére van szükség. Ebben pedig jelentős szerepet kap Kravtex-Kühne csoport Credo autóbusza” – emlékeztetett az államtitkár.

 

Nagy István a térség országgyűlési képviselője kiemelte, hogy a cégcsoport bővülése rendkívüli fontosságú a környék foglalkoztatása szempontjából. Ugyanis Süli Csaba vezérigazgató elmondta: az idén 160 éves Kühne Zrt. 1999 óta gyártja a Credo autóbuszokat. Azóta Magyarország útjain összesen 1.200 autóbuszuk közlekedik. Hozzátette: a mosonmagyaróvári gyárban 60 százalékos készültségben továbbítják a buszokat a Kravtex győri üzemébe, ahol megtörténik a végső összeszerelés.

„Örvendetes, hogy a Credo buszok magyar beszállítói aránya eléri a 80 százalékot, vagyis egy 50 millió forint értékű buszból 40 milliónyi alkatrészt, részegységet hazai vállalkozások szállítanak. Így például a futóműveket a Rábától, az ablaküvegeket az Orosházi Üveggyártól, az ajtókat az Ikarustól, az acélt pedig Dunaújvárosból vásárolják. A 10 százaléknyi importhányad jelentős részét a finn rozsdamentes acél, és az Iveco motor teszi ki. A könnyűszerkezetes üvegszálas felépítménynek köszönhetően a Credo buszokkal 20-25 százalékos üzemanyag megtakarítás érhető el, egy hagyományos acélkarosszériájú buszhoz viszonyítva. Az árversenyben, pedig egyértelműen jobbak vagyunk versenytársainknál” – emelte ki a vezérigazgató.

 

A megbeszélés végén meglátogatták a Kühne júniusban átadott új 5,5 ezer négyzetméteres üzemcsarnokát, így a régivel együtt csaknem 16 ezer négyzetméteren folyhat a Credo buszok gyártása.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára, a helyi országgyűlési képviselő még elmondta: Mosonmagyaróvár gazdasági fejlődésének egyik legfontosabb feltétele a megfelelő mennyiségű és minőségű szakképzett munkaerő megléte. A város fejlődésének lehetőségeit nagymértékben meghatározzák a városba érkező kelet-magyarországi munkavállalók.

A kelet-magyarországi munkavállalók beilleszkedése, lakhatási lehetőségeinek megoldása komoly kihívás Mosonmagyaróvár számára. A családok otthonteremtési kedvezménye (csok) azért fontos a város számára, mert ez a lehetőség segíti a városban maradást, a letelepedést a Kelet-Magyarországról érkezők számára. Biztos jövőt jelent ugyanis, ha együtt van a család – húzta alá.

Az államtitkár jelezte: nem tud mindenki egyből kellő önerőt mozgósítani a csok igénybevételéhez. Ezért kellő időt kell hagyni a szükséges megtakarítások eléréséhez. Ehhez pedig különböző lakhatási megoldások felkínálásával lehet hozzájárulni, így például munkásszállás, albérlet vagy a cégnél saját bentlakás biztosítása.

Ezek a megoldások azonban legtöbbször nem teszik lehetővé a családok együttélését. Ezért szükséges volna apartmanok, szociális bérlakások építése, és ezek rendelkezésre bocsátása a távolabbról a városba érkezett munkavállalóknak. Mindez nagymértékben hozzájárulna a szakképzett munkaerő hosszú távú megtartásához. Ezért ezen a területen szeretnének mintaprogramot kidolgozni, megvizsgálva annak hatásait a gazdasági fejlődésre – mondta Nagy István.

2016.06.16., Forrás: MTI/tuzsonbence.hu