Március 15-i ünnepi megemlékezés Gödön

Március 15-i ünnepi megemlékezés Gödön

A március idusán kezdődött forradalom, 1956 mellett másik olyan sarokköve alkotmányos identitásunknak, melyre közösségi életünket építettük. 1848 kőszikla és csillag – jelentette ki Tuzson Bence, 2016. március 15-én, Gödön, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc városi ünnepségén.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára, a Pest megyei ötös választókerület országgyűlési képviselője a gödi Nemeskéri-Kiss kúriában megtartott ünnepi beszédében, kiemelte: 168 évvel ezelőtt tömegek vonultak Pest utcáira. Talán akkor még ők sem sejtették, hogy bátorságukkal olyan örök emlékművet állítanak a nemzet panteonjába, amelynek fénye évszázadok múltán sem kopik.

„Kőszikla, melyre a bibliai ember házát építi, és csillag, amelynek fényes útját követjük. Jöhetnek jövő századok, megremeghetnek világrendek, azonban mi nem engedhetünk ’48-ból! Nem engedhetünk a 12 pontból! Nem adhatjuk Petőfi és Jókai szent emlékét, örökre a miénk marad Kossuth és Széchenyi.

A márciusi ifjak szabadság iránti vágya rakta le egy modern Magyarország alapjait. Azokért az értékekért harcoltak vállvetve, amelyekre európai életünk épül: függetlenség, egyéni és közösségi szabadság. Köszönjük március ifjainak, hogy értünk és gyermekeinkért mindent feláldoztak! Tisztelet és hála a bátorságukért! – mutatott rá az országgyűlési képviselő. Majd így folytatta: „Ma egy olyan Európában élünk, ahol felhőtlen ég helyett súlyos árnyak vetülnek szabadságért vívott küzdelmeinkre. Vannak olyan erők ugyanis, amelyek ha nem is kimondva, de elvitatják tőlünk 1848-49 és 1956 szellemiségét és vívmányait. Megkérdőjelezik jogunkat arra, hogy magunk döntsünk nemzeti függetlenségi kérdésekben.

Vannak, akik meg akarják nekünk mondani, hogy kivel éljünk együtt saját otthonunkban. Vannak, akik idegeneket, sokszínű, ám kulturálisan egységes társadalmunkba nem integrálható ezreket, tízezreket akarnak Magyarországra telepíteni. Ahogy 1848-ban nemet mondtunk Bécsnek, 1956-ban nemet kiáltottunk Moszkvába, úgy ma sem tehetünk mást, mint határozott nemmel válaszolunk a színfalak mögött feltett kérdésekre és háttéralkukra.

A kormány azért kezdeményezett népszavazást a kötelező betelepítési kvóta ellen, hogy ’48 szabadságharcosainak szellemi örökségét követve meghallgassa a nép hangját és azt az álláspontot képviselje, amelyet a magyarok világközössége is vall. Annak idején éljünk demokratikus alapjogunkkal, nyilvánítsuk ki véleményünket, ezzel is megtisztelve 1848-49 és 1956 emlékezetét.
Különös jelentősége van e nemzeti ünnepünknek Göd városában, ebben a kúriában, ahol megérint minket Nemeskéri Kiss Miklós korának szellemisége. A szabadságharc honvéd ezredesének életútja példa lehet a gödiek és minden magyar ember számára.

Az 1848-49-es szabadságharc legfontosabb tanulsága, hogy ha mindnyájan összefogunk, és szándékunk is nemes, akkor nincsenek elérhetetlen célok. Ezért azt kívánom Gödnek, a világ magyarságának, hogy találja meg az összefogáshoz vezető utat, hogy 1848, 1956 és 1989 után újra rólunk beszéljenek szerte a világban: lám, van egy kis nép, amely a nagy európai olvasztótégelyben is önmaga tud maradni. És ez a nép szabad!

Isten áldja Magyarországot! Éljen a magyar szabadság!” – fejezte be ünnepi beszédét Tuzson Bence.

Az ünnepség keretében Tuzson Bence és Markó József polgármester átadták a Kóczán Mór-díjat, majd koszorúkat helyeztek el a Nemeskéri-Kiss Kúriánál.