Négyen vehették át a Magyar Nyelvőr Díjakat

Négyen vehették át a Magyar Nyelvőr Díjakat

A Magyar Nyelvőr Alapítvány második alkalommal ítélte oda a Magyar Nyelvőr Díjakat. Az elismeréseket Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, az ünnepség fővédnöke adta át pénteken a Parlamentben.

Tuzson Bence az ünnepségen elmondta: a magyarságot a magyar nyelv tartja össze, ezért rendkívül fontos, hogy odafigyeljünk azokra, és elismerjük azok fáradozását, szolgálatát, akik évtizedek óta a magyar nyelv szépségének megőrzéséért munkálkodnak.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a mostani Fidesz-KDNP koalíció vezette országgyűlés az első, amelyik a teljes magyarságot képviseli tekintettel arra, hogy 2010-ben megteremtette a külhoni magyarság számára is az egyszerűsített honosítás lehetőségét, amellyel 750 ezer honfitársunk élt is már.

“Ha nem lennének azok, akik őrködnek a magyar nyelven, nem tudnánk megtenni a közjogi lépéseket sem a magyar nyelv összefogása és érvényesítése érdekében. Ezt az alapot értékelni, díjazni kell” – mondta el az ünnepségen Tuzson Bence államtitkár.

Az elismerést idén is négy olyan személy kapta, akik sokat tettek a magyar nyelv ápolásáért határon innen és túl:

Keszler Borbála személyéhez kötődik a magyar leíró grammatika rendszerének a megújítása, a magyar írásjelhasználat történetének a kidolgozása. Kutatási területe az orvosi szaknyelv, a mondatfonetika. Elévülhetetlen érdemei vannak a magyar íráskultúrát meghatározó, utóbbi három évtizedben megjelent helyesírási szótárak megszületésében. A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottságának elnökeként vezetésével készült a 2015-ben megjelent akadémiai helyesírási szabályzat 12. kiadása. A Magyar Nyelvőr című tudományos folyóiratnak 1993 óta főszerkesztője és több mint fél évszázada oktat, ebből 50 éve az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Mai Magyar Nyelvi Tanszékén.

Csernicskó István a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológiai Tanszékének habilitált docense, kutatási területei között szerepel a szociolingvisztika, a két- és többnyelvűség, valamint a nyelvpolitika és a nyelvi jogok. Munkássága a kárpátaljai magyarság nyelvi identitásának megőrzése jegyében zajlik. 2001 óta tagja, az utóbbi évtizedben pedig vezetője a Magyar Tudományos Akadémia határon túli magyar nyelvészeti kutatóhely-hálózat ukrajnai intézeteként működő Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontnak. Szakmai megbízatásai, köztük az MTA Anyanyelvünk Európában Elnöki Bizottsága, valamint a Genius Tudományos Tehetséggondozó Tanácsmunkájában való részvétel, a Termini Magyar Nyelvészeti Kutatóhálózat és Egyesületben végzett munka, az Anyanyelv-pedagógia, az Acta Academiae Beregsasiensis, a Regio – Kisebbségtudományi Szemle és más szakfolyóiratok szerkesztőbizottságában folytatott tevékenység, a nemzetközi és hazai projektekben, illetve konferenciákon való részvétel mind arról tanúskodik, hogy munkássága kutatóként és tanárként elválaszthatatlan egységben fonódik össze a kárpátaljai magyarsággal – hangzott el a méltatásban.

Balogh Sándor a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központok megalkotójaként tevékeny szerepet vállalt abban, hogy a magyar kultúrát, a magyar nyelvet a határokon túl, Ázsia, Afrika vidékein is mind többen megismerjék. Az úgynevezett magyar napok szervezésével olyan helyeken is bemutatta Magyarország kincseit, a magyar nyelvet, a magyar nemzeti értékeket, ahol korábban nem, vagy alig hallottak az országról. A központok létrehozásával elősegítette a gazdasági mellett a kulturális kapcsolatok létrejöttét, megerősödését számos ország és Magyarország között. Tevékeny részt vállalt mecénásként magyar nyelvű kiadványok készítésében és terjesztésében, és a határokon túli kutatások, együttműködési törekvések, kulturális és humanitárius missziók támogatásában.

Siptár Péter a Magyar Tudományos Akadémia doktora, számos bizottsági tagsága mellett 1999 óta tagja, 2015-től pedig társelnöke az Akadémia Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának. A magyar helyesírási szabályzat 12. kiadásának munkálataiban szerkesztőként és lektorként egyaránt vezető szerepet vállalt. Fő kutatási területe a fonológiaelmélet, az angol és a magyar fonológia. Nemzetközileg széles körökben ismert és elismert nyelvész, ezt bizonyítják a Svájcban, Franciaországban, Ausztriában, Németországban, Hollandiában és az Egyesült Államokban tartott konferencia-előadásai, valamint igazolja legfontosabbnak tartott publikációja, amely The Phonology of Hungarian címmel társszerzőségben már két alkalommal is megjelent az Oxford University Press gondozásában. Eddig mintegy negyven tudományos kötet kiadásában vett részt szerkesztőként vagy fordítóként. Siptár Péter folyamatosan tevékenykedik olyan rangos magyar folyóiratok szerkesztőségében is, mint az Acta Linguistica Hungarica, a Beszédkutatás, a Magyar Nyelvőr és a Magyar Nyelv.

Az elismeréssel egy aranyszínű talapzaton álló, tollat ábrázoló plakettet és az ezzel járó 300 ezer forintos pénzdíjat vehettek át a díjazottak.

A Magyar Nyelvőr Alapítvány célja, hogy az 1872-es Magyar Nyelvőr című újság szellemiségének megfelelően a magyar nyelv megőrzését, kutatását, ápolását szolgáló rendezvényeket, kiadványokat és törekvéseket támogassa a határainkon innen és túl.

(Miniszterelnöki Kabinetiroda/MTI)