Szükséges a honvédség bevetése a terrorellenes küzdelemben

Szükséges a honvédség bevetése a terrorellenes küzdelemben

SZEGED – Országjárás A kormány terrorizmus elleni akciótervének részeként, a Magyar Honvédség felkészített erői bevethetőségét a terrorellenes küzdelemben biztosítani kell, amihez szükséges az Alaptörvény módosítása is – közölte Tuzson Bence, április 19-én, a Szegedi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán, a Hallgatói Önkormányzat által szervezett fórumon.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára, kiemelte, hogy ez a feladat közös érdek, melyre pont azért van szükség, mert terrorveszély-helyzet esetén a honvédség, a jelenlegi szabályozás szerint nem alkalmazható a magyar emberek biztonságának garantálása érdekében.

Hozzátette: úgy érzékeli, hogy a honvédség bevetésének lehetőségében egyetértés van, viszont a korlátozható szabadságjogok tekintetében vannak még dilemmák az ellenzék részéről.
„Korábban – a rendszerváltás előtt – úgynevezett tömeghadserege volt hazánknak, amelyet a hagyományos hadviselésre készítettek fel. Mára azonban a kis létszámú professzionális hadserege van Magyarországnak, amely elsősorban rendfenntartó szerepet tölt be a világban – például Afganisztánban -, ahol szükség lehet rá. Így ez a szerep nem áll távol a magyar honvédségtől” – húzott alá az államtitkár.

Utalt arra, hogy jelenleg a becslések alapján 35 millió potenciális bevándorló indulhat meg Ázsiából, Afrikából Európa felé. Erre pedig – ha szükséges – fel kell készülni és e honvédő feladatra jogilag is fel kell ruházni katonáinkat.

Tuzson Bence kiemelte, hogy évszázadokon keresztül Európa felsőbbrendű civilizációként működött, amely rá tudta erőltetni kultúráját más földrészek népeire, míg az ideérkező emberek alkalmazkodtak az európai értékekhez.

A migráció kérdésében Nyugat-Európa és Közép-Kelet Európa szemben áll egymással, mert utóbbiak – lengyelek, csehek, szlovákok, és mi – sokkal érzékenyebbek a 40 éves szovjet elnyomás miatt.

„A brüsszeli robbantások bebizonyították, hogy egy ilyen krízis helyzetben a fegyveres és biztonsági szolgálatok közötti kommunikáció csődöt mondott. Ezért hazánk alaptörvényét úgy kell megváltoztatni, hogy ha szükséges lenne, lehessen egy központból hatékony lépéseket tenni” – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzáfűzte, hogy az egyik legérzékenyebb területe a szóban forgó alaptörvény módosításának, hogy a terrorizmus miatti szükséghelyzetet 30, vagy 60 napig lehessen fenntartani. Az ellenzék rövidebb, míg a kormány hosszabb időszakot tart indokoltnak.

Tuzson Bence idézte azt a hivatalos német véleményt, hogy az Európában tartózkodó mintegy 1,5 millió – szerintük menekült – 1 százaléka lehet, azaz 15 ezer ember lehet potenciálisan terrorista, ám az ottani hatóságoknak fogalmuk sincs, hogy hol tartózkodnak ezek.

„A tapasztalatok szerint, akik terrorcselekményt akarnak elkövetni, ott tervezik ezt, ahol könnyebb megtenni, gyengébb az ellenállás. A magyar kormány célja az Alkotmány megváltoztatásával az, hogy Magyarország ne legyen ilyen könnyű célpont” – emelte ki Tuzson Bence.

Lánczi Tamás politológus, a Századvég Alapítvány vezetőelemzője, a Politikai Elemzések Központjának igazgatója elmondta: egy terrorista megfigyelése 40 szolgálati ember munkáját köti le. Ha ezt beszorozzuk 15 ezerrel, akkor 600 ezret kapunk, ám ennyi ember egész EU-ban nem áll rendelkezésre, e feladatra.

A politológus kifejtette, hogy a magyar ellenzék csapdahelyzetben van. Mert ha e kérdésben támogatja a kormányt, akkor szavazói megalkuvónak titulálják őket, ha pedig nem és – Isten ne adja – történne hazánkban egy terrortámadás, akkor pedig bűnbakoknak kiáltaná ki őket a közvélemény, amiért megakadályozták, hogy hatékonyan felléphessenek a fegyveres erők.

Szerinte az ellenzéknek mégis – az ő szempontjukból – a kisebbik rosszat kell választania, vagyis támogatnia kell a kormányt ebben az Alkotmánymódosításban.

„Alapvető kérdés, hogy a terroristáktól, vagy a magyar kormánytól kell-e inkább félni? Az ellenzék azt mondja: a kormányzati túlkapásoktól kell inkább tartani. Ebben a helyzetben – a magyar nép megoltalmazásának elsődlegessége miatt – a magyar kormánynak határozottan, keményen cselekednie kell. Ha nem, akkor a választók a következő országgyűlési választáson el fogják söpörni őket a hatalomból” – figyelmeztetett a politológus.

2016.04.19.