Tudnunk kell, hogy milyen országot akarunk építeni

Tudnunk kell, hogy milyen országot akarunk építeni

Nyilvánvalóvá kell tenni, hogy az uniós támogatások nem könyöradományként járnak nekünk

Most kell megtalálnunk a legjobb családpolitikai megoldásokat ahhoz, hogy néhány évtizeden belül ne öregedjen el teljesen a társadalmunk – egyebek mellett erről is beszélt dányi lakossági fórumon Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára. A kormány 2010-ben eldöntötte, hogy a korábbi tendenciákkal – vagyis a balliberális individualizmussal – szakítva, értékalapú politizálásával határozottan kiáll a családok mellett, és kiemelt fontossággal kezeli ezt a kérdést a gazdaságpolitikai döntések meghozatalában is. Hét év alatt ezt hétszázezer új munkahely igazolja…

Veszélyben van a rezsicsökkentés, mert Brüsszel az energiaárak meghatározásának jogát vissza akarja adni a gazdasági társaságoknak, ezzel pedig ismét vállalhatatlanul magas pénzügyi terheket zúdítana a magyar lakosságra – mondta el Tuzson Bence, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár pénteken, 2017. május 12-én, a Pest megyei Dányban. A település művelődési házában mintegy százhetven érdeklődő gyűlt össze a lakossági fórumon, amelyen az államtitkár méltatta a helyi önkormányzat szemmel láthatóan sikeres munkáját is: „Jó önkormányzati vezetés mellett minden település képes fejlődni. Ehhez gratulálok a helyi vezetésnek! Az itt elért eredmények is azt bizonyítják, hogy ha minket, magyarokat hagynak dolgozni, akkor nagy dolgokra vagyunk képesek.”

Mint mondta, 2010 óta gyökeresen szakított a kormányzás az addig uralkodó, balliberális individualista szemlélettel. „A mi gondolkodásunk lényege, hogy a gazdaságpolitika alatt egyúttal családpolitikát is értünk.” Az államtitkár azzal érvelt, hogy nemcsak az Európai Unió, de hazánk lakossága is folyamatosan csökken. Ha nem helyeznék a politikánkat a családok értékalapjára, akkor egyszerűen képtelenek lennénk megállítani vagy megfordítani ezeket a tendenciákat. „Mi úgy döntöttünk 2010-ben, hogy nem a családokat adóztatjuk meg, hanem azokat a multinacionális cégeket, amelyek a gazdasági válság idején is százmilliárdokat vittek ki az országból” – fogalmazott Tuzson Bence.

 

Korábban úgy gondoltuk, hogy rezsicsökkentést megoldottnak tekinthetjük, hiszen egy olyan felső plafont hoztunk létre, amelyet a rezsiárak nem tudnak áttörni – mondta pénteken Dányban az államtitkár. Ez a rendszer most mégis veszélyben van, mert Brüsszel egy energiauniót szeretne létrehozni, amely első körben az elektromos áramra terjedne ki, és kötelezően visszaadná az ármegállapítás jogát a különböző szolgáltató gazdasági társaságoknak. Működött már ilyen rendszer Magyarországon 2010 előtt, így a saját bőrünkön tapasztalhattuk, hogy ha nincsen egy szilárdan meghatározott felső, áttörhetetlen határ, akkor „elszállhatnak” a lakossági díjszabások. Ezt bizonyítja az a felmérés is, amelyet az Európai Unió készített az energiaárak 2010 és 2015 közötti alakulásáról, s amelyből kiderült, hogy hazánkban ebben az időszakban huszonöt százalékkal csökkentek a díjak, több nyugat-európai országban azonban negyven-hatvan százalékkal emelkedtek. De a kormány eltökélt abban, hogy megvédje a rezsiárakat, mert a magyar emberek védelme ezt is jelenti – hangsúlyozta az államtitkár.

Tuzson Bence beszélt arról is, hogy a magyar kormánynak továbbra is célja a teljes foglalkoztatottság megvalósítása, vagyis el szeretné érni, hogy aki tud és akar dolgozni, annak legyen is munkája. Az erre a munkára fordított kiemelt figyelmet visszaigazolja ugyan a hét év alatt megteremtett hétszázezer új munkahely, de a kabinet ezt a folyamatot még távolról sem tartja lezártnak. „Csökkentettük a munkát terhelő adókat, és a terhek további mérséklését tervezzük. Ennek a folyamatnak az egyik eredménye volt a minimálbér emelése, de a kormány vállalta azt is, hogy ugyanolyan mértékben csökkenti a munkáltatók adóterheit, amennyire ők növelik a következő öt évben a minimálbért” – mondta Tuzson Bence.

Csak értékalapon lehet politizálni, tudnunk kell, hogy milyen országot akarunk építeni – fogalmazott az államtitkár. Mint mondta, a nemzetegyesítés a régi álmaink egyike, ezért is fontos, hogy hazánk az Európai Unió tagja maradjon, hiszen az átjárható országhatárok megkönnyítik a külhoni magyarok közlekedését, mozgását, és az anyaországgal fenntartott kapcsolatok, ezzel együtt pedig a kötődések további elmélyítését is. A kontinens jelenleg értékválságban van: évszázadokon át nem volt kérdéses, hogy Európa keresztény, az unió alkotmányába azonban ez most mégsem kerülhetett bele – emlékeztetett az államtitkár.

Napjaink népvándorlásának mértéke történelmi megközelítésben is egyedülálló. „A magyar emberek érdeke, hogy megóvjuk a biztonságunkat, a kultúránkat és a keresztény gyökereinket, ezért a határainkat meg kell védenünk. Az ENSZ becslése szerint harmincöt év múlva kilencmilliárd ember él majd a földön, de közben negyvenmillió ember eltűnik Európából, s ezzel szemben Afrika lakossága másfél milliárddal, Ázsia népessége pedig egymilliárddal emelkedik. Azért is fontos most megtalálnunk a legjobb családpolitikai megoldásokat, mert ellenkező esetben elöregszik a társadalmunk, és néhány évtized múlva nem lesz majd, aki eltartsa az időseket, a nyugdíjasokat.

Ha most nem kezeljük jól a bevándorlás kérdését, akkor az legalább száz évre meghatározhatja Magyarország népességének összetételét – mondta Tuzson Bence. Jelenleg mintegy nyolcvanezren várakoznak a balkáni útvonalon: Törökországban 3,5 millió ember, Ázsiában és Észak-Afrikában csaknem hatmillió migráns áll indulásra készen. Ők mind Európába akarnak eljutni, és bármikor átkelhetnek a Földközi-tengeren. A migrációs válság kezdete, vagyis 2015 tavasza óta több száz európai ember vesztette életét terrortámadásban, de Brüsszel továbbra is tagadja, hogy ez összefüggésben állna a migránsválsággal. A határaink lezárásával Magyarország biztonságos lett, amit a turizmus növekedése is alátámaszt – fogalmazott az államtitkár.

A nyáron dönt az Európa Tanács a már az unióban tartózkodó migránsok felső korlát nélküli szétosztásáról. Azokkal szemben pedig, akik ezt nem fogadják el – így tehát Magyarország ellen is – szankciókat vezetnének be, azzal fenyegetnek, hogy megvonják vagy felfüggesztik az uniós pénzek kifizetését. Nyilvánvalóvá kell azonban tennünk, hogy ez nem valamiféle ajándék vagy könyöradomány, ez jár Magyarországnak, hiszen mi cserében megnyitottuk piacainkat az Európai Unió tagországainak cégei előtt – mondta az államtitkár.

Magyarország számára az lesz a győzelem, ha a Nemzeti Konzultáció témáit sikerre tudjuk vinni! – fogalmazott felszólalása végén Tuzson Bence.

Mi arra tettünk esküt, hogy az emberekkel együtt kormányozzunk: Orbán Viktor miniszterelnök a magyar érdekekért harcol Brüsszelben, ez pedig csak úgy lehet sikeres, ha maga mögött érezheti a nemzet támogatását – vette át a szót Czerván György, a térség országgyűlési képviselője, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára, aki ezzel bíztatott mindenkit arra, hogy a május végéig válaszolja meg a kérdéseket és küldje vissza a nemzeti konzultációs kérdőíveket.

Gódor Lajosné, Dány polgármestere reményét fejezte ki, hogy amikor legközelebb egy ilyen lakossági fórumot tartanak a községben, akkor azt már a felújított művelődési házban tehetik majd meg. Az épületet ugyanis csaknem kétszázmillió forintos beruházással a következő hónapokban teljesen átépítik.

2017. május 12.