Vissza kell térni az értékek védelméhez

Vissza kell térni az értékek védelméhez

TUSNÁDFÜRDŐ Ismét meg kell határozni a közös európai értékeket és a jövőben vissza kell térni az értékek védelméhez – mondta Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor pénteki kerekasztal-beszélgetésén.

Tuzson Bence azt mondta: ha a nemzetektől el akarják vonni a döntési jogokat, azzal a feje tetejére állítják Európát. Értékelése szerint az Európai Bizottság javaslatai ebbe az irányba mennek.

Hozzátette: a bevándorlás a II. világháború óta az első olyan kérdés, ami Európa jövőjét akár száz évre is meghatározhatja. Rámutatott: az európai civilizáció az elmúlt kétezer évben hódító civilizáció volt, s az adott területeken a továbbélése sokkal hosszabb volt, mint magának a katonai hódításnak az ereje. Ennek nyomán az európai elitben kialakult az a tudat, hogy ez a civilizáció felsőbbrendű. Az utóbbi 50 évben azonban párhuzamos kultúrák kezdtek működni, amit azonban az európai vezetők jelentős része nem látja, vagy nem akarja látni – fűzte hozzá.

Tuzson Bence kitért arra is, hogy Európáról “lekerült az a teher” a II. világháború után, hogy meg kell védenie magát, és a gondolkodásmódból is kikerült ez az eszköz. Ezért nem tudnak mit kezdeni a bevándorlás kérdésével sem – állapította meg az államtitkár, aki szerint az értékeket is kezdik átértelmezni.

 

Tuzson Bence úgy látta, hogy meg kell határozni a közös európai értékeket és vissza kell térni a jövőben az értékek védelméhez. Az államtitkár azt mondta, jó lenne, ha az októberi voksoláson minél többen mondanák el a véleményüket. A népszavazás, mint politikai eszköz képes arra, hogy a brüsszeli döntéshozókat megállítsa, s bizonyos kérdésekben már most kivárás van a magyar népszavazás eredményéig.

Bakondi György miniszterelnöki megbízott azt mondta, hogy 104 országból érkeztek migránsok, 400 ezren haladtak át Magyarországon. Céljaik, személyazonosságuk, állampolgárságuk sok esetben ismeretlen. Kiemelte: nem az iszlám vallással van baj, a radikális iszlám és egyes ágai azok, amelyek távol állnak a békés tanoktól. Nagy kérdés, miért Európát vették célba ilyen tömegében a migránsok, és hogyan alakul az iszlám hívő emberek élete, akik két-három generációval korábban bevándoroltak, és letelepedtek.

Az Iszlám Állam terrorszervezet elsősorban a várakozásaikban csalódott bevándorlókat célozza meg, illetve a több generációs muszlim családok fiataljait.

A befogadás, a kontroll nélküli beáramlás, az uniós döntéshozók késlekedése, hibás döntései komoly veszélyhelyzetet eredményeztek Európában – állapította meg a miniszterelnöki megbízott, hozzátéve: a kilátások sem túl pozitívak. Még nincs vége a bevándorlásnak – fogalmazott.

Az unió politikáját tovább kell csiszolni, a V4-ek eheti találkozója ennek jegyében telt – jegyezte meg.

Györkös Péter berlini nagykövet azt mondta: ha folyamatot az unió külső határán nem sikerül megállítani, illetve a megérkezetteket integrálni, az Németország olyan mértékű destabilizációjához vezethet, ami senkinek nem érdeke Európában. Szerinte nem feltétlenül Németország a legnagyobb probléma, hanem az Európai Bizottság magatartása.

Berke Barna, az igazságügyi tárca államtitkára arról beszélt, hogy az uniós jogérvényesítés totálisan összeomlott a schengeni határvédelmi szabályok és a menekültügyi eljárás rendjét illetően. Egyetértett Györkös Péterrel a bizottság rossz hozzáállásáról, eszközválasztásáról. Kitért arra is, hogy az a kormány álláspontja, a Dublin-3 rendeletet egy kaotikus időszakban senki nem alkalmazta, tehát rajtunk se kérjék számon.

Ha a bizottság hagyta összeomlani a menekültügyi rendszert, nincs erre alapja, de egyúttal borítékolható szerinte, hogy Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárást fognak indítani. Hozzátette: rendet kell tenni Görögországban, és ezt követően alkalmaznia kell mindenkinek.

2016. július 22., Forrás: MTI